You are hereIskolák közötti műemlék- és helyismereti vetélkedő kérdései 10. és 11. osztályos diákok számára - Nagyenyed

Iskolák közötti műemlék- és helyismereti vetélkedő kérdései 10. és 11. osztályos diákok számára - Nagyenyed


1) Mikor és miért lett Nagyenyed Fehérmegye székhelye?

-1716-tól 1929-ig volt székhelye, mert a gyulafehérvári várépítés alkalmával kiköltöztették onnan.

2) Melyik a volt a nagyenyedi vármegyeháza épülete?

-A mai Technológiai Líceum (a volt I.M.A. szaklíceum)

3) Ki tervezte a nagyenyedi volt vármegyeháza épületét?

-Alpár Ignác tervező.

4) Mikor épül fel a nagyenyedi vármegyeháza?

-1898-1903 között.

5) Hol volt a nagyenyedi első vármegyeháza?

-Ugyanott és ezt alakították át a mai kétemeletes épületté.

6) Jellemezd a nagyenyedi várat!

-Sík területen, szabálytalan ötszög alakban, 5 öl magas és 5 láb vastag kőfalakból épült 8 bástyával és lőrésekkel. A hagyomány szerint 1241-ban, a tatárjárás évében fejeződött be.

7) Mikor épült a nagyenyedi vár tornya és milyen stílusban?

-1239-ben fejezték be és a hagyomány szerint 17 évig épült román stílusban.

8) Jellemezd az enyedi vártornyot!

-7 emelete van és fedelével együtt közel 60 m magas. Eredetileg védelmi célt szolgált (őrtorony volt), 34, 66 m magas és 9,5 m átmérőjű falaival.

9) Mikor épült Enyed első temploma és hol állott?

-1333-1334-ben építették, amint azt a szószék alatt található gótikus írásos kő említi és a mai evangélikus templom helyén állott. Eredetileg volt egy 2 m-es őrtornya is.

10) Meddig állott Enyed első temploma?

- 1866-ig, amikor lebontották és helyére egy nagyobbat építettek, ami ma is látható.

11) Mit találtak meg a régi enyedi templom kriptájában?

-2000 enyedi polgár földi maradványait, amiket a tatárjárás korára kelteztek.

12) Hányban épült az enyedi vár nagytemploma?

-dr. Donognyi Jakab volt városi főorvos szemtanúja volt egy írásnak, mely szerint 1480-ban épült.

13) Milyen stílusban épült az enyedi nagytemplom?

-A szentély és a körfalak gótikus stílusúak. A főhajó boltíve az 1704-es tűz alkalmával beszakadt és pár év múlva ideiglenesen deszka mennyezete volt. 1794-ben újjáépítették, belül oszlopokkal és karzattal.

14) Hogyan néz ki az enyedi nagytemplom tornya és mikortól ilyen?

-Az 1704-es pusztulás után ujjáépítették a leégett tornyot (1736-ban) és akkor kapta a nyolcszögű árbócos alakját. Akkor még zsindellyel fedték be.

15) Hol volt a régi bejárat az enyedi nagytemplomba és hol található a mostani?

-1794-ben épült ki az északi és a déli bejárat, miután a torony közelében levőt befalazták. A bejárati kapuk mai alakjukat 1896-ban nyerték.

16) Hogyan nézett ki az enyedi templombelső?

-A templom falai festményekkel voltak tele, köztük Tamás apostol életnagyságú képe, ami a lebontáskor elpusztult.

17) Hol volt a régi vártemplomi paplak?

-A régi papilak a mai helyén volt, később kollégiumi professzori lakás lett és 1849 január 8-án  leégett. Ezután a Kollégium a ref. Egyháznak adta 1000 forintért, hogy újabb papilakot építsen. Omladozó faláról 1866-ban P. Szathmáry Károly vette le az agnus Dei-t (Isten bárányát) ábrázoló követ.

18) Milyen különlegességet jegyeztek le a régi az enyedi papilak pincéjéről?

-P. Szathmáry Károly szerint pincéje alatt egy másik pince volt, melyből kéményformájú búvóka vezetett fel az emeletig.

19) Hol épített az enyedi  egyház modern lakást papja számára?

-A Magyar utcában.

20) Hol található az enyedi Bethlen-kastély?

-A vár északi bejárata felett épült kastélyt nevezik így.

21) Mi olvasható az enyedi kastély bejárata fölötti táblán?

-Capit....1541. felirat, ami arra emlékeztet, hogy valamikor a város káptalani birtok volt az 

1556-os s szekularizációig. Mai formáját is valószínűleg ebben az évben nyerte.

22) Mire használták az enyedi Bethlen-kastélyt békeidőben?

-A földszinti termeket volt amikor istállónak használták, de a fejedelmi időkben konyha lehetett, mert még 1860 körül is egy négyszögű üreg vezetett az emeletre, amit valószínűleg az ételek felhúzására használták. Békeidőben a kastély földszintjét kollégiumi tornateremnek alakították át.

23) Kik voltak az enyedi vár tulajdonosai?

-Kezdetben káptalani birtok volt, a várossal együtt, később sok földesúr és fejedelem birtokolta, többek között Báthori Gábor, Bethlen Gábor és Apafi Mihály is.

24) Hogyan védték az enyedi várat?

-A vár körül a patak vizével táplált árok volt, melyet csak a XVIII. század végén tömtek be és házakat, üzleteket építettek a feltöltött helyre. Az árok és fal között volt egy fal, -ha nem is körbe-, ahová veszély esetén az állatokat hajtották be.

25) Honnan van tudomásunk, hogy az enyedi várfal és az árok között még volt egy fal?

-Egy vallatási jegyzőkönyvben maradt hátra az egyházi levéltárban, hogy a XVIII. század folyamán elhordták építkezésre.

26) Hány bejárat volt az enyedi várba?

-Két híd vezetett a várba az árkon keresztül. Az egyik az északi kapu felőli hídon át, a másik a déli oldalon volt a csipkés bástya mellett, zsindellyel fedett hídon át. Ez utóbbi kaput nappal éjszakára bezárták és nappal nyitva tartották, hogy a városi hivatalnokok a váron át közlekedhessenek, ezáltal elkerülve az utak sarát.

27) Hol lakott az enyedi vár kapuőre és meddig működött ez a kapuőri szolgálat?

-A kapuőr az északi kapualjban a bejárattól balra lakott. Az utolsó kapuőr, az öreg Segesdi 1849 január 8-án halt meg.

28) Mikor építették az enyedi bástyákat?

-A legrégebbi bástyák a XIV.-XV. századból valók, a legkésőbbiek a XVII. században épültek.

29) Kiknek a tulajdonában voltak az enyedi bástyák?

-A bástyák a céhek tulajdonában voltak, melyek itt végezték tevékenységeiket, háború idején meg kellett védeniük őket, béke idején pedig kötelesek voltak renoválni azokat.

30) Mire használták az enyedi bástyák raktárait?

-A bástyák raktárait békeidőben gabona és szalonnaraktárnak használták.

31) Milyen nagy pusztítások érték az enyedi várat, vártemplomot?

-1704-es labanc pusztítás, 1849-es szabadságharc idei pusztítás

32) Mi található Enyed város alatt?

-A város alatt alagútrendszerek találhatók, főleg az Őrhegyhez közel eső területeken, de nem ismerjük építési idejüket és kiterjedésüket.

33) Milyen indokkal helyezte át Apafi Mihály a Kollégiumot Enyedre?

-Mert itt közel voltak a birtokai.

34) Hol épült felt Enyeden a Kollégium?

-A Bethlen-kastéllyal szemben, a miriszlói út sarkán levő Váradi féle házat vásárolták meg. Emellett igénybe vették a Bethlen-kastályt is és a vártemplom udvarán levő református papilak helyén levő házat is.

35) Mi működött az enyedi Váradi-féle házban miután megvásárolták?

-Az emeletes épületben működött az előadóterem (auditórium), a könyvtár, a csengő és lakószobák is itt voltak.

36) Melyek voltak Kollégium által később megvásárolt épületek?

-Később megvásárolta a Miriszló-utca házait és azokat egymással összekötve használta. Még pincében is folyt tanítás.

37) Hogyan nyerte meg a Kollégium a felenyedi patakon a cseremalmot?

-1664-ben, cserébe lemondott az évi 300 forint taxáról, amit a város kelett számára fizessen.

38) Mikor épült fel a Kis-Kollégium és meddig működött?

- 1736-ban kezdték el építeni a négyszögű emeletes épületet és 1849-ig működött, amikor leégették.

39) A Kis-Kollégium megmaradt épületeteit mire használták fel?

-1862-ben a megmaradt részekből emeltek egy kis, emeletes, 6 szobából álló épületet a visszatérő Teológia számára.

40) Mire használják manapság a Kis-Kollégium megmaradt épületét?

-Itt működik az elemi osztályos tagozat.

41) Mikor épült fel a Bagoly-vár és milyen stílusban?

-1775-ben építették fel a későbarokk stílusú emeletes épületet.

42) Mikor épült a kollégium déli szárnya?

-1826-1836 között épült fel.

43) Mikor épült a kollégium keleti szárnya?

-1885-1889 között épült fel.

44) Az 1704-ben elpusztult épületeket milyen pénzből építi újra a Kollégium?

-Az angliai országos perselypénzt (11200 forintot) a Kollégium számára adják, de ennek csak kamatait kapja meg és építkezik.

45) Kinek a közbenjárására kapta meg a Kollégium az angol pénzt?

-Pápai Páriz Ferenc rektornak a közbenjárására.

46) Milyen kollégiumi épületek épültek fel az angol pénzből?

- A XVIII. századtól a XIX. század végéig ebből a pénzből építették fel a ma is látható épületeket: Bagolyvár, északi és keleti szárny, Kis-Kollégium.

47) Kik adományoztak még a Kollégium újjűépítésére az 1704-es pusztulás után?

-Kuruc tábornokok, főemberek, véndiákok, papok, magyar és szász községek.

48) Mi volt a mai enyedi park (sétatér) régi elnevezése és miről kapta a nevét?

-Kápolnadombnak neveztét és temető volt. Ide temették az 1704-ben elesett diákokat is.

49) Mikortól használják az enyediek a mai református temetőt?

-1854-ben vásárolta meg a ref. egyházközség a Kollégiumtól.

50) Mikor épült fel Nagyenyed városi uszodája?

-1882-ben és a a mai napig is ott található.

51) Mikor épült fel a nagyenyedi katolikus templom és milyen stílusban?

1745-1757 között épült fel barokk stílusban.

52) Mikor épült fel az enyedi katolikus templomtorony és mely 2 szobor látható homlokzatán?

-1896-ban, Kowrig Tivadar támogatásával és Szent István valamint Szent László királyok szobraival.

  • English
  • Magyar
  • Română

Virtuális séta

Támogatók

 

 

 

 

 

 

 

Primaria Cluj