You are hereA tulajdonos és a szakember szerepe valamint feladata Épített környezet – Épített örökség – Műemlék Avagy miről ismerjük fel az (épített) értéket és mit tegyünk, ha ilyennel rendelkezünk, tulajdonosként, közösségi tagként vagy polgárként?

A tulajdonos és a szakember szerepe valamint feladata Épített környezet – Épített örökség – Műemlék Avagy miről ismerjük fel az (épített) értéket és mit tegyünk, ha ilyennel rendelkezünk, tulajdonosként, közösségi tagként vagy polgárként?


Világunk természeti és mesterséges vagy más szóval épített környezetből tevődik össze.

Mindkettő lehet (kimagasló vagy átlagos) értéket hordozó, semleges vagy éppen értéktelen. A természetvédők vagy többen vannak vagy szervezettebbek, hangjukat jobban hallatják, az épített környezet átfogó kezelése még a szakemberek szintjén sem általános. Míg a természetrajz, természetismeret tantárgy már az elemi osztályokban, az épített környezet  elemeivel, azok értékével csak elszórtan, véletlenszerűen találkoznak a gyerekek. Átmenetet képez a ²kultúrtáj², mely valamely (mező)-gazdálkodás eredményeként épített szerkezetek nélkül, de az emberi alkotás nyomát viseli magán – szőlőültetvény, teraszos gazdálkodás, stb.

Az építészet – nem csak a művészetek egyike, hanem azok, mintegy szintézise  is.

Mégis az épített környezet értelmezése – megértése – és értékelése messze a többi művészeti ág mögött kullog. Miért?

A válasz összetett:

(1)Míg bármely más művészeti ágazat termékével a műélvező csak akkor találkozik, ha önmaga ezt akarja, és akkor is alapvetően az ízlésének pontosan megfelelő művészeti termékkel –az építészettel, épített környezettel egészen más a helyzet. Elsősorban bármely épület profanizálódik azáltal, hogy mindennapi életünk színterét képezi – bármely templom, a hívő számára elsősorban Isten háza, a 17. századi lakóház is lakójának elsősorban otthona, a színház épülete csupán helyszíne egy darab bemutatásának, stb. .

(2) Amennyiben egy épület már nem fejlődik egyszerű múzeumi tárggyá válik – skanzenné degradálódhat egy teljes település is. Ha azonban az épület szolgaian a mindenkori modern igényeket igyekszik csak kielégíteni, kizárólagosan funkcióját látva el, többletértékét vesztheti el.

(3) Az építészet korlátozott értéséhez és ezáltal értékeléséhez – főleg a szocialista és posztszocialista államokban – hozzájárul az ilyen irányú általános oktatás hiánya is.

 

Épített örökség – műemlék
Mi a műemlék? És mi az épített örökség? Rokon értelmű szavak vagy komplementer fogalmak?

Dr. Román András műemlékvédelem elmélettel foglalkozó nemzetközi hírű szakember szerint (Budapest) a műemlék objektív fogalom – mely kategóriába a következő értéktöbblettel (minimálisan ezek egyikével, de akár kombinációjukkal) rendelkező ingatlanok tartoznak: történeti, esztétikai / művészeti  vagy etikai érték. Másfelől a műemlék jogi fogalom, illetve emlékeket jelenti, melyek törvényileg védettek, melyeket műemlékké nyilvánítanak (Romániában 420/2001-es törvény a Műemlékvédelmi törvény):

(1)történeti érték – bármely, régi épület, pl. Magyarországon minden középkori épület koránál fogva (illetve ritkasága miatt) műemlék,

(2)esztétikai / művészeti érték – (vitatott ismérv, illetve vitatottan objektív ismérv, hisz a szépség értelmezése lehet nagyon szubjektív, ellenérvként ugyanakkor felhozható Beethoven 5. Szimfóniája, mely függetlenül attól, hogy egy adott személy kedveli-e vagy sem, a világ kulturális örökségének része és kiemelkedő művészeti értékkel bír.)

(3) etikai / erkölcsi érték– például József Attila Gát utcai szülőháza, vagy a buchenwald-i haláltábor.

Amennyiben elfogadjuk a műemléki kategória objektivitásáról szóló elméletet, meg kell állapítanunk, hogy léteznek műemlékben gazdag és műemlékben szegényebb országok, ha pl. Olaszországot hasonlítjuk Ausztráliával.

A műemlék, az adott ország  törvénykezésének rendelkezései értelmében lehet, helyi vagy országos jelentőségű műemlék-épület, vagy egy adott műemlék védelmi zónájában található épület.

 

A műemlékvédelem eszközei és szintjei

Országos szinten állami hivatalok gondoskodnak, a műemléki védettség biztosításáról az adott ország műemléki törvénykezésének szellemében.

Romániában a Művelődési Minisztérium keretében zajlik a műemlékvédelem, hatósági jogkörrel a Regionális illetve az Országos Műemléki Bizottságok által fejtik ki tevékenységüket. Az elvi építési engedély előírásának szellemében mind a műemlékek mind pedig a műemléki jelentőségű épületek esetében, illetve az egy adott műemlék védelmi zónájában található akármely épületen, bármely beavatkozást az említett bizottságok által engedélyeztetni kell, az építési engedély megszerzése érdekében.

 

A műemlékvédelmi tevékenységek szintjei a következők:

– állagmegóvás (konzerválás) – ha egy relatív jó állapotú használt épületről vagy egy gyakorlatilag műtárgyként kezelt romról van például szó.

– helyreállítás (restaurálás) – egy eredeti állapot visszaállítása egy részleges pusztulás után vagy az épületre rakódott értéktelen beavatkozások, vagy éppen ártalmas beavatkozások eltávolítása révén,

– (tartószerkezeti) megerősítés, építészeti, épületgépészeti felújítás, a modern kor, a biztonságos használat követelményeinek kialakítása,

– újrahasznosítás, funkcióváltás, sok esetben bővítés.

 

Tulajdonos, gazda az épületállomány szempontjából

Kik a főbb műemlék-tulajdonosok:

– állam – a helyi önkormányzatok illetve szakminisztériumok által,

– egyházi tulajdon – egyre gyarapodó tulajdonszám, a visszaszolgáltatások következtében,

– magán tulajdon – mely lehet civil társadalmi, vállalkozási vagy személyi tulajdon.

Az épületek, mint bármi más, amit meg szeretnénk őrizni, sőt azt szeretnénk, hogy fejlődjenek törődést, figyelmet igényelnek.

A jó – az épülete / épületállománya értékeit ismerő, elismerő és tisztelő – tulajdonost gazdaként határozzuk meg. A (rossz) tulajdonos pillanatnyi / rövid távú hasznot akar kihajtani tulajdonából, nem törődve annak fenntarthatóságával.

Bármely épület és egy történeti épület annál inkább állandó karbantartást igényel. A mindennapi károsodásokat azonnal ki kell javítani.

A kérdés nem ilyen egyszerű, hisz a tulajdonos, gazda meg kell tanulja megkülönböztetni azokat a károsodásokat, amelyeket maga vagy pedig szakmunkás segítségével kijavíthat, azoktól, amelyek komoly, szakmai beavatkozást igényelnek. A következő fejezetben áttekintjük az alapvetőbb károsodásokat illetve beavatkozási igényeket.

A műemlék-hasznosítás sohasem jár gyors haszonnal, de hosszútávon megtérül és kifizetődő. A gazda nem a pillanatnak él, a jövő generációkra is gondol, nem azért állítja helyre a városközpont házsorainak homlokzatát, hogy a régi szavatosságát vesztett festékeket drágán eladhassa és gyors haszonhoz jusson, hanem azért, hogy tényleg és több tíz évre rendezetten lássa közössége lakóhelyét.

 

A műemlék-tulajdonos szerepe, helye – lehetőségek és kötelezettségek között. Épített környezet-ismeret oktatás

1.       A tulajdon és annak értékeinek pontos ismerete az első lépés.

Hogyan érhető ez el? Az alapismeretekhez a családban vagy az iskolában kellene hozzá jutni, ameddig ez – epítettkörnyezet-védelem oktatással el nem érhető, a maihoz hasonló fórumok, az írott és elektronikus sajtó figyelemfelkeltése szükséges.

Melyek a kérdések, amelyeket fel kell tennünk? (Az egyszerűség és a követhetőség kedvéért, épületről lakóházról vagy templomról beszélek a példáim kapcsán, egy település esetében maguknak az épületeknek az értéke, ezek viszonya, telekkiosztás, utcahálózat, párkánymagasság, egy-egy zóna funkciója – elsősorban gazdasági, lakó stb. – ugyanúgy analizálhatók, mint az épületelemek értékei, míg a feladatokat a kicsit nehezebben megfogható önkormányzatra, polgármesteri hivatalra szükséges értelmezni.)

-         Mikor épült a tulajdonunk?

-         Mi volt az eredeti funkciója?

-         Mit tartunk értékesnek és mit értéktelennek?

Ezen kérdés feltételekor gondolatban, sőt a valóságban végig járhatjuk az épületet a padlástól a pincéig.

-       tető – héjazat, fedélszerkezet, eredetiek-e, illenek-e a környezetükbe, milyen állapotban vannak?

-       Födémek és burkolataik (szerkezet – boltozatok, fafödémek, vakolati elemek, stukkók, festés),

-       Falak és burkolataik (szerkezet – falazattípusok, vakolati elemek, stukkók, festés, tapéták),

-       Nyílászárók – ablakok, vakolat vagy kőkereteik, ajtók,

-       Padlóburkolatok,

-       Fűtőtestek, lámpák, kandelláberek, stb.

-         Milyen műszaki állapotban vannak ezek az elemek?

Ezen kérdés feltételekor a valóságban is kötelező módon végig kell járnunk az épületet, és megnéznünk az előbb felsoroltak állapotát, a következő fejezetben kivonatoljuk a mire kell figyelnünk, és melyek a leggyakrabb károsodások.

-         Kihez fordulhatnánk, hogy értékelésünkben megerősítsen, vagy megcáfoljon?

-         Kihez kell fordulnunk, ha súlyosabb károsodásokat észlelünk?

-         Mit akarunk ezzel a tulajdonnal kezdeni?

-         A régi / új rendeltetésnek melyek az igényei? (túl nagy a gázszámla, hamar kihűl a lakás, vagy fűtetlen a templom, nincs megfelelő világítás, nincs bevezetve a víz, nincs fürdőszoba, kevés a természetes fény, stb).

-         Ezeknek az igényeknek a kielégítése mennyire kompatíbilis az értékekkel?

-         Megengedhetőek-e az igényelt változtatások? Ki tudja ezt nekünk megmondani?

2.       Az egyszerű, hétköznapi hibákat azonnal orvosolni kell

3.       A komolyabb károsodások esetében, vagy lényegi beavatkozásnál, funkcióváltásnál szakemberhez kell fordulnunk.

 

Gazda szemmel.  Az épületek leggyakoribb meghibásodásai

Térjünk vissza az épület végig járásához, és tekintsük át mire kell figyelnünk:

-       tető – héjazat, fedélszerkezet, csatorna, vízelvezetés

Átlátunk-e a héjazaton? Mert ahol besüt a nap, javarészt becsorog az eső is, miért baj, ha víz jut az épületbe? A faelemek gombásodása, korhadása, a vakolat és festés tönkremenetele, stb.

Jó, ha esőben vagy egy hóvihar után is fellátogatunk a padlásra, amelyet jó, ha tisztán tartunk, ilyenkor a legkisebb vízszivárgást is azonnal észrevehetjük.

Sok esetben – legyen az lakóház, bár ez a legritkább eset – a tulajdonos éveken át fel sem látogat a padlásra, és roppant meglepődik sőt undorodik sok esetben a látványtól, állat-tetemek, guanó, szétkorhadt tetőszerkezeti elemek, ez a hozzáállás azonban gyakoribb a közintézetek igazgatói adminisztrátorai esetében.

-       Födémek és burkolataik – repedések, beázási foltok, hulló vakolat,

-       Falak és burkolataik – repedések, beázási foltok, hulló vakolat,

-       Nyílászárók – mikor voltak utoljára újra festve mázolva,

-       Padlóburkolatok,

Fűtőtestek, lámpák, kandelláberek, stb.

 

Kik a szakemberek, avagy ki miben szakember?

A szakember szerepét nem szeretném túlhangsúlyozni és nem szükséges fetisizálni sem, de ahogy nem megyünk szabóhoz, ha új cipőt szeretnénk, és nem belgyógyászhoz fordulunk, ha a fogunk fáj, épületünk karbantartásában, helyreállításában is a megfelelő szakemberhez kell fordulnunk.

Egy hiányzó cserepet magunk is kicserélhetünk, de ha két-balkezes értelmiségiek vagyunk, mint magam is, már ezért is szakihoz fordulhatunk, aki egy ügyes kezű mesterember lehet, aki már kicserélhet egy eltört cseréplécet is, de a csatornáink javításához már jó, ha bádogost hívunk, és a vakolatunk javítását gondolkodás és helyzetelemzés nélkül már ne bízzuk János bácsira. Miért?

- mert lehet az okot nem szüntetjük meg és hiába dobunk ki pénzt, energiát, munkát az ablakon

- mert lehet, hogy modern épületekhez és azokkal kompatíbilis anyagokhoz szokott és a lélegző vakolatos hagyományos házunkat agyoncementezi,

- lehet komolyabb szerkezeti károsodás áll a felszíni hibák mögött és a kicsinosítás csak a később óhatatlanul megjelenő szakember szeme elől kendőzi a lényeget.

Egy szakember, leginkább tervező (mert a kivitelező gyors érdeke lehet, pl. télen egy kis belső tatarozás) konzultációra kérhető fel, mikor?

-         lakásvásárlás,

-         problémák, általános tatarozás előtt,

-         a beruházás, átalakítás, a döntés meghozatala előtt,

Ki tekinthető ilyenkor szakembernek? Építész – architekt – elsősorban, tartószerkezettervező másodsorban.

Ez után milyen szakemberekkel lesz még dolgunk?

-         kutatók,

-         tervezők, szakáganként

-         kivitelezők, szakmunkások, szakrestuarátorok,

-         gazdasági szakemberek, jogászok

 

A szakember(réteg)  szerepe

Hogyan lehet egy adott épület értékeit figyelembe venni?

Ha egy családtagunk megbetegszik, egyértelmű, hogy szakorvoshoz visszük, és ha eltörött a lába nem belgyógyászhoz, hanem sebészhez megyünk vele.

Ugyanez a helyzet a beteg épületekkel.

A történeti épület-helyreállítás a már említett szakaszokat – kutatás, tervezés, kivitelezés, karbantartás – feltételezi.

A szereplő szakmák – műemlékvédelemre szakosodottak:

– régész, művészettörténész, épületbiológus, geodéta, talajmechanikus, épületfizikus,

– építész, tartó-szerkezettervező mérnök, épületgépészek,

– farestaurátor, kőrestaurátor, üvegrestaurátor,

– szakosodott kivitelező cég, vezető mérnökkel,

– szakmunkások – kőművesek, ácsok, vakolók, stb.

 

 A tervezés szintjei, szerepe és fontossága

Egy létező épület megismerése szükséges – épületdiagnosztika – felmérés, tanulmányok, szakvélemények.

Terapeutika – szakvélemény már a szakvélemény szintjén – már kiderül mi az amit nagyon nem kellenne tennünk az épületünkkel.

Megvalósíthatósági tanulmány (esetleg előtanulmány is) – kolduló-dokumentáció,

Engedélyeztetési dokumentáció – szükséges de nem elégséges.

Kiviteli dokumentáció – ahol lehet tendereztetési dokumentáció.

Tendereztetni (licitáltatni) bármely szakaszt érdemes. Vigyázat sohasem a legolcsóbb a legmegfelelőbb – (Apor kastély esete).

Miért kell a terv? Azon kívül, hogy törvényileg kötelező?

Mert gazdaságilag jó befektetés.

A beruházás mintegy 5-10% -ért minden részletre kiterjedő átgondolt megoldásunk van, ahol nem az esetleges kivitelező nyerészkedési kedve által meghatározott átgondolatlan megoldások 10-30%-al megemelhetik a beruházás költségeit, tehát már a kivitelezés folyamán megtérül a tervezésbe vetett befektetés. Hosszútávon a jó megoldások fenntarthatósága összehasonlíthatatlan a rögtönzött megoldásokéval, az inkompatibilis anyagok és technológiák használatának következményeivel. 

 

Engedélyeztetés avagy a bürokrácia útvesztőjében, Ariadné fonala

A szakember kötelessége – legyen az önkormányzati alkalmazott vagy a felkért tervező, hogy a beavatkozás lépéseiről, azok várható időtartamáról felvilágosítsák a beruházó tulajdonost, és Ariadné fonalaként az útvesztőn átvezessen.

Ennek ára van, és ellenőrízhetővé, számonkérhetővé akkor válik, ha szerződésben vállalt kötelezettségek terhelik / segítik mindkét felet.

 

A kivitelezés összetettsége

A modern anyagok és technológiák lehetnek jók történeti épületek esetében, de nem az egyedüli üdvözítő megoldást jelentik.

Szükség van a történeti szerkezetek ismeretére, megértésére, és olyan szakmunkásokra, akik mind történeti anyagok, mind pedig a technológiák ismerői és alkalmazói.

 A történeti anyag és koncepció megőrzendők, műszaki szempontból is nem csak történeti szempontból lehetnek értékesebbek, mint a jelenlegiek.

További bonyolító tényező a finanszírozás egységességének és folytonosságának hiánya.

 

 

Makay Dorottya

Maksay Ádám

  • English
  • Magyar
  • Română

Virtuális séta

Támogatók

 

 

 

 

 

 

 

Primaria Cluj