You are hereFinn ex librisek az Apáczai Galériában

Finn ex librisek az Apáczai Galériában


A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság az Erdélyi Magyar Művészpedagógusok Egyesületével közösen a Magyar Kultúra Napja jegyében Ex Libris kiállítást szervezett január 29 és február 23 között az Apáczai Galériában.

Az alábbiakban olvashatjuk Takács Gábor, a kiállításmegnyitón elhangzott méltatását:

Az Apáczai Galéria jelenleg egy finn ex libris kiállításnak ad otthont, melyet az Ex Libris Aboensis társaság elnöke Tauno Piiroinen és Ulpu Kavani grafikusművész bocsájtottak rendelkezésünkre.

Ha belelapozunk a művészettörténetbe láthatjuk, hogy Finnország, Finlandia, vagy Suomi ahogyan még nevezik,  nem  adott Európának olyan nagy festőművészeket, szobrászokat mind Leonardo da Vinci, Michelangelo, vagy akár Munkácsy Mihály, de a finn iparművészet napjainkban világszínvonalra emelkedett. Ezt a gyors fejlődést azonban nem lehetne megérteni ha nem ismerjük az ország társadalmának, történelmének hagyományait, ha nem tudunk semmit festői tájairól , az itt élő emberekről. Történelme. valamint természeti környezete jelen van, tovább él a finn művészetben. Természeti adottságait földrajzi fekvése határozza meg, történelmét pedig az a tény, hogy területe évszázadokon át a svéd és az orosz érdekek gyújtópontjában állt. 

Iparművészete, formakultúrája az 1960-as években mutatkozott be egy vándorkiállítás alkalmával, és ekkor indult világhódító útjára. Finnországban a művészet valójában az otthonok falain belül alakult ki. Az emberek nagy része nehéz munkával, halászattal, vadászattal, fakitermeléssel, földműveléssel foglalkozik. Történelme, valamint földrajzi fekvéséből eredendően  népművészete, kézművessége, háziipara minden  korban fejlett volt. A népi hagyományokat ELIAS  LÖNNROT finn orvos kutatta fel és állította össze, a régi ősmondákat, dalokat a Kalevala finn nemzeti eposzban, amely náluk is már öt magyar fordítást ért meg. Így a magyar olvasó is megismerkedhetett Vejnemöhnen, Lemminkejnen, Ilmarinen, Kullervo legendás alakjaival. És ha már a Kalevaláról beszélünk el kell mondani, hogy a finn Ex libris Aboensis Társasággal létrejött kulturális, csere kapcsolat egy „Kalevala az ex librisen” című kiállítás révén jött létre, melynek városunkban a Szépművészeti Múzeum adott otthont 2008 januárjában. Ezt követően 2011 júniusában a Szabók bástyájában rendezett Nemzetközi Ex Libris kiállításon is szép számban láthattunk finn ex libriseket, 2012 -ben a Barabás Miklós Galériában került sor egy finn ex libris kiállításra, 2013-ban Finnországban, Lund városában rendeztek egy erdélyi grafikusok munkáiból  rendezett kiállítást, és most itt, az Apáczai Galériában láthatunk  14 pannón 150 drb. ex librist finn alkotóktól. A MUNKÁKAT Tauno Piiroinen az Ex libris Aboensis elnöke és Ulpu Kavanti bocsájtották rendelkezésünkre.

          Az itt  kiállított munkák  rendkívül változatosak. A grafikában használt különböző technikával készültek. Láthatunk rézkarcot , foltmarást, litográfiát, offszetet, magasnyomású linómetszetet, valamint az egyre inkább teret hódító számítógépes eljárással készült lapokat is.  A kiállítók közül sok név már ismerősen hangzik, hiszen a már említett ex libris kiállításokon munkáikkal jelen voltak. Így megemlíthetjük PENTTI  KASKIPURÓ,  ULPU KAVANTI,   MARKKU  TANTU,  TAPPANI  KIIPA, PAALASMAA  HANNU nevét, és még sorolhatnánk a neveket.

A kiállított ex librisek színvilága a fény – árnyék gazdag átmenetén alapul. Egyes lapok plasztikai hatást keltenek, a képsíkon mozgalmas kompozíció születik. Tematikájuk : könyvek, történelmi jelenetek, népi motívumok , a természet szeretete, feltűnik egy-egy heraldikából  merített motívum., a zene világa, virág, városképek de nem idegen a gunyoros hangú  lap sem,  az ironikus ábrák használata. Különösen szépek a merített papírra készített  ex librisek. Kiemelhetjük ULPU  KAVANTI stilizált önarcképét, PENTTI  KASKIPURO finom vonalhálóval készült ex librisét JAANI  VIHEREUHO nevére, MATTILA  VUOKO az ősz égő színeivel fogalmazott ex libriseket.

A kiállított munkák nagy része kis formátumú tenyérnyi, vagy annál kisebb méretű,  a könyv belső támlájára ragasztható. Láthatunk néhány nagyobb formátumú ex librist is, ezek cserére készültek, a gyűjtők örömére. Ma már az ex librist nem csak megcsináltatják, hanem gyűjtőkön keresztül szétszórják az egész világon. Ám  hivatásuk nem csak az, hogy könyvekbe ragasztják, vagy gyűjteményekbe kerülnek. Egy szép gyűjteménynek elérhetőnek, hozzáférhetőnek kell lennie. Az a gyűjtemény, ami csak kartotékokban, dobozokba, vagy borítékokban kap helyet, sokat veszít értékéből. Így a gyűjteményeket időnként kiállításokon kell bemutatni, láthatóvá, élvezhetővé kell tenni a széles tömegek számára.

           Ez alkalommal  újból meggyőződhetünk, az ex libris információt hordozó tömegnevelő, képzőművészeti kultúrát megalapozó hatásáról. Egyike a legalkalmasabb eszközöknek arra, hogy széles tömegeket vonzzon és neveljen a művészetek megértésére és szeretetére.

              Végsőként engedtessék meg nekem, hogy egy jó hírt tegyek közzé a líceum képzőművészeti tagozatának diákjai számára. A közelmúltban kaptunk egy meghívást az Ex libris Aboensis részéről, Juha Lehtiranta kultúrattasé tolmácsolásában, amiben meghívnak egy ex libris kiállításra, a képzőművészeti tagozat diákjainak munkáiból. A kiállítás ez év szeptemberében lesz Lund, vagy Naantali városában, ez még pontosításra vár. A munkák Székely Géza művészpedagógus irányításával készülnek, és egy háromtagú zsűri választja ki azt a 100 drb. ex librist, amit Finnországba küldünk. Nos, ehhez a munkához kívánunk sok sikert , kitartást mindannyiuknak, diáknak, tanárnak egyaránt. 

  • English
  • Magyar
  • Română

Virtuális séta

Támogatók

 

 

 

 

 

 

 

Primaria Cluj