You are hereA Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ez évi közgyűlésének margójára (2015. március 7.)

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság ez évi közgyűlésének margójára (2015. március 7.)


Számomra kiemelkedő élményt nyújtott  a KLMT tisztújító közgyűlése – egyrészt annak színhelye, másrészt pedig annak belső tartalma vonatkozásában is. Hiszen nem egy megszokott gyűlésnek voltunk résztvevői, hanem annak gazdag tartalma ragadta meg a megjelent népes közönséget.  Az igen fontos tisztújításon kívül, ez alkalommal két kiemelkedő eseményre is sor kerülhetett a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus kiállítási termében. Az egyik az, hogy a neves festőművész, Essigné Kacsó Klára festményei, “színek,  fények és formák”  keltette harmóniájában gyönyörködhettünk, megismerve vagy újra felfedezve a kincses város, Kolozsvár belvárosának magyar épített örökségét, a másik pedig Starmüller Géza műépítész mérnök, a KLMT tiszteletbeli tagjává való választása.

Örömmel tölt el, hogy a KLMT felfigyelt és méltányolja a mérnök úr közéleti munkásságát is. Ez alkalommal a mérnök úrnak a kincses városon kívüli munkájából emelek ki néhány jelzés értékű eseményt. Beszéljenek a tények: mint a Kolozsvári Kutatási és Tervezési Intézet egyik vezető műépítésze kivívta, hogy Tordaszentlászló és Magyarfenes az akkori hatalom által (1966–1980 között) városiasításnak nevezett falurombolási terve meghiúsuljon. Ugyanis a hivatalos tervek szerint  az 1966-1976 közötti időszakban mintegy 32 falusi házat és gazdaságot kellett volna évente lerombolni, s azok udvarára és kertjébe  panelházakat kellett volna építeni. De kinek? Hiszen az említett falvak lakosai nem szorultak rá az állam által építtetett nyomorúságos lakásokra, mert minden család kialakította a lakóterét, a mezőgazdasági épületekkel együtt. És hamarosan kibújt a szög a zsákból, ugyanis a szomszédos román falvak polgárainak nem adtak építkezési engedélyt, és arra biztatták őket, hogy lakásigényüket majd a Tordaszentlászlón és Magyarfenesen felépítendő panellakásokból fogják kielégíteni. Világossá vált, hogy modernizáció ürügyén a még megmaradt kompakt magyar lakosság felszámolása volt valójában a cél. Ennek megakadályozására vagy legalább késleltetésére nem volt más kiút, csak az infrastruktúra hiányára való hivatkozás, és ennek az lett a következménye, hogy a városiasítási tervet kétévente meg kellett újítani, s így tologatni lehetett a falurombolás megvalósítását. Ebben az önvédelmi küzdelemben volt partnerünk Starmüller Géza műépítész.

Az erőltetett városiasítás tortúrája azonban nemcsak ennyiből állt. Azt kértük, hogy ha már városiasítani akarnak, akkor előbb készíttessék el a leendő város infrastrukturális tervét, s a város helyét ne a két faluba, hanem a két falu között húzódó mezőgazdasági területen jelöljék ki. Mindezzel időt akartunk nyerni a rombolás halasztása révén. Tudtuk, hogy a két település egyesítését nem fogják elfogadni az akkori illetékesek, de az időhúzás megmentette a két falut.

Ebben a több mint egy évtizedes taktikázó önvédelmi harcban próbáltuk Alsójárát is megmenteni. Ugyanis br. Kemény János kúriájában egy emlékszobát akartunk kialakítani az író emlékére, de eközben ránk tört a milícia, irredentizmussal vádolva bennünket.

Később, 1970 és 1980 között ugyancsak Starmüller Géza szaktudását vettük igénybe a tordaszentlászlói Jósika–Mikes–Széchen kastély építéstörténeti adatainak és stílusjegyeinek a megállapításában.

A rendszerváltás után is számíthattunk közösségvédő munkájára. Így 1996 és 2000 között Kolozs megye önkormányzati képviselőjének minőségében őt javasoltam Kolozsvár utcanévadó bizottságába, ahol aztán a történelmi utcaneveink megőrzéséért folytatta az önvédelmi harcunkat.

A fentiek ismeretében bíztuk meg Tordaszentlászló falucímerének az elkészítésével is.

Ha csak ennyit tett volna erdélyi magyar nemzetközösségünk szolgálatában Starmüller Géza műépítész, már ezzel is kiérdemelte a KLMT tiszteletbeli tagja címet, amihez őszintén gratulálunk.          

Boldizsár Zeyk Imre

  • English
  • Magyar
  • Română

Virtuális séta

Támogatók

 

 

 

 

 

 

 

Primaria Cluj