László Csaba emlékére

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság nevében búcsúzom egykori választmányi tagunktól, hűséges munkatársunktól, László Csaba tanár úrtól.

Négy évtizedes tanári pályája során, az iskolai fotókör vezetőjeként vált szenvedélyes fényképésszé, fotóművésszé. Bizonyára több nemzedéket vezetett be a fényképészet rejtelmeibe, s közben maga is mind célszerűbben, rendszeresebben készítette felvételeit. Az 1970-es évektől nyilvántartást is vezetett róluk. Az 1970-es, 1980-as évek falurombolásai, a pusztulni hagyott műemlékek, majd szülővárosa, Kolozsvár eltűnő külvárosai, a Hóstát felszámolódó utcái, a városközponthoz közelítő bontások, a Házsongárdi temető veszélyeztetett síremlékei késztették arra, hogy felvételsorozatokban örökítse meg őket.

396–1 Egy műemlék-sír pusztulása

A Házsongárdi temetőben a 2012. február 7-én kelt és április 5-én közzétett miniszteri rendelettel 396 sírt nyilvánítottak műemlékké. Ez magában még csak a kezdet volt. Közel egy év kellett, amíg 2013. február 21-én a kolozsvári városi tanács elfogadta a temetők működésére vonatkozó új szabályzatot. Ennek 29. paragrafusa vonatkozik a műemléksírokra. Előírja azok jogi helyzetét, kezelését, megjelölését. Leszögezi, hogy a síron végrehajtott bármilyen munkálathoz előzetes engedély szükséges. A temetőirodának külön nyilvántartást kell vezetnie a műemlék sírokról.

Bethlen Gábor szobrot állíttatnak Kolozsváron

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmé választásának 400. évfordulóján a róla elnevezett Alapítvány emlékévet hirdetett, melynek keretében egészalakos bronzszobrot állítanak közadakozásból. A szobor felavatása Kolozsváron, október 23-án lesz az alsóvárosi református (kétágú) templom kertjében.

A partiumi műemlékvédők konferenciája

           A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság az idén 19. alkalommal rendezte meg honismereti konferenciáját. A színhely ezúttal Nagykároly volt. A konferenciának különös ünnepi jelleget kölcsönzött, hogy egyben a társaság megalapításának huszadik évfordulóját is ünnepelték. 1993 májusában néhány partiumi tanárember, lelkész és művész elhatározta, hogy gondjaiba veszi a partiumi megyék műemlékeit, emlékhelyeit, s a jeles színtereket táblával jelöli meg. Októberben húsz személlyel alakul meg az az Emlékhely Bizottság, mely a két váradi püspökség, a római katolikus és a református égisze alatt fejti ki munkáját, vezetőjéül Dukrét Géza tanárt választják meg. Mindmáig ő a társaság lelke, szervezője. 1997-ben az addigi bizottság önálló jogi személyiségű társasággá alakul át és felveszi mostani hivatalos elnevezését. Tevékenysége a műemlékvédelmen kívül a honismeretre, az ifjúság ilyen irányú nevelésére valamint a könyv- és lapkiadásra is kiterjed. Évente szeptember elején más-más helységben megrendezik a honismereti konferenciákat, ilyenkor tartják a társasági közgyűlést is. A konferencia kezdetén az egyesület kiemelkedő tagjait Fényes Elek-díjjal jutalmazzák. Jelenleg 208 beiratkozott tagot tartanak számon, közülük 27-en már elhunytak. Többen kimaradtak, úgyhogy most 100 fő körüli a tagság, túlnyomó többségük a nyugdíjas korosztályhoz tartozik.

Kolozsvári kovácsoltvas- és bádogos munkák

Plakat_2013

2013 augusztus 21-én du. 17:00 órakor került sor a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság által meghirdetett fotópályázat eredményhirdetésére a Szabók Bástyájában.

 

I. díj Bartus Alpár

II díj Jakab-Medvéssi Alice

III. díj Tóth Klára

 

Dicséretetben részesült: Ilyés Zsuzsa.

Gratulálunk a nyerteseknek, és minden résztvevőnek!

Horváth László a megnyitón készült fotói

A Szent György-szobor és alkotói

            Az 1241-es tatárjárás úgy elpusztította Kolozsvárt, hogy a korábban itt emlegetett királyi várnak a helyét máig sem lehetett egyértelműen meghatározni. A város minden fellelhető emléke ez időpont után keletkezett. Az újjáépítés elősegítésére valószínűleg a későbbi V. István király, még mint trónörökös és erdélyi herceg német-szász lakosokat telepített ide az 1250-es évek végén. S a század második felében a helybéli magyarok segítségével ők építették fel azt a kőfalakkal övezett települést, melyet ma Óvárként ismernek a kolozsváriak. Hét kanyargós utcácskából és egy központi térből állott. A téren emelkedett a plébániatemplom. A nagyjából téglalap alakú erődítmény négy sarkát egy-egy szögletbástya védte. A déli fal közepe táján állott a valószínűleg három toronnyal védett városkapu. Előtte haladt el a kelet-nyugati fő kereskedelmi út. Így nem csoda, hogy a kapu és a déli fal előtt hatalmas vásártár keletkezett, amelyet rendre épületek vettek körül. A még csak faluként emlegetett Kolozsvár képviseletében Benedek plébános és Stark bíró Károly Róbert király elé járul, aki az elöljárók kérésére 1316. augusztus 19-én oklevelet bocsájt ki, melyben a települést városi rangra emeli, s megszabja a polgárok jogait, így a szabad bíró- és papválasztást. Ekkoriban már a lakosság nagyjából fele-fele arányban volt szász és magyar.

Meghívó

Plakat_2013

A fotópályázat eredményhirdetésére a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül kerül sor.
A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság szeretettel vár minden érdeklődőt a kiállítás megnyitójára augusztus 21 -én délután 17:00 órakor, a Szabók Bástyájába.

 

A megújult Szent György szobor átadása

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaságnak, Magyarország Külügyminisztériumának támogatásával, sikerült a kolozsvári Szent György szobor tisztítását elvégeztetni 110 éves fennállásának alkalmából. Abeállványozott és hálóval letakart műemlék restaurálási munkálatait Kolozsi Tibor szobrászművész, a Barabás Miklós Céh elnöke vezetésével végzik a bronzanyagon és a kőtalapzaton egyaránt.

Fontosnak tartjuk, hogy a város tulajdonát képező szobor tisztítása egy erdélyi szakmai civil szervezet kezdeményezésére és szervezésében történhetett.

A Kolozsvári Magyar Napok keretén belül, augusztus 19-én délután 17:00 órakor kerül sor a szobron végzett tisztítási munkálatok átadási ünnepségére.

Mindenkit szeretettel várunk!

Kelemen Lajos nyomdokain járunk

Az 1950-es évek vége felé Kelemen Lajos már a legendák közé számított. Ő volt Erdély levéltárosa és történésze, akihez bármilyen múltra vonatkozó kérdéssel lehetett fordulni. Ha rögtön nem is tudott választ adni, de eligazított a források között, figyelmeztetett a tévedésekre. S a magukat a levéltári kutatómunkára szánó fiatalabb kartársainak állandó segítője, mestere lett. De nem csak a történészek közt terjedt legendája, hanem – legalább Kolozsvárt – ő közintézménynek is számított: ha vendég érkezett a városba, ha valamilyen rendezvény alakalmából kis csapat verődött össze, netán egy osztályfőnök felkérte, Kelemen Lajos télen-nyáron hajlandó volt városnéző körutat vezetni, temetőben kalauzolni. Nem csak száraz adatokat közölt ilyenkor, hanem anekdotákkal fűszerezte mondanivalóját, valósággal megelevenítette a helyszínen történteket.

Koszorúzás

Onarckep

Kelemen Lajos (Marosvásárhely, 1877. szeptember 30. – Kolozsvár, 1963. július 29.) levéltáros, történész

A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság július 29-én, hétfőn délben 13 órakor a Házsongárdi temetőben megkoszorúzza névadója, Kelemen Lajos sírját a tudós halálának félszázados évfordulója alkalmából. A koszorúzáshoz egyházi és világi szervezetek csatlakozását várják. Gyülekezés a Brassai-sír előtt negyed órával a koszorúzást megelőzően.

  • English
  • Magyar
  • Română

Virtuális séta

Támogatók

 

 

 

 

 

 

 

Primaria Cluj